Share

2015.08.14.,péntek

A 10 órás alvás már-már szokásunkká vált itt, Ausztriában. Talán a levegő teszi, talán a biciklizés. Vagy inkább mindkettő 🙂

Péntekre virradólag kipihenten ébredtünk sachsenburgi “boxunkban”. Az orosz telivérek már hajnalban elmentek, úgyhogy a reggelinél rajtunk kívül csak egy asztalnál ültek. A tegnapi félelmünk (hogy zabot és szénát kapunk reggelire 😀 ) gyorsan elszállt: az asztalunkon frissen sült zsömlék, felvágottak, sajtok és két csésze gőzölgő kávé várt minket.

Reggeli után a szokásos módon összeszedtük a csomagjainkat és továbbálltunk. A mai nap Villachban várt minket az ágy. Kiindulópontunk és célállomásunk is Dráva parti település, így egész nap a folyó mentén tekeregtünk. A táj egyre szelídebb lett, sokkal kevesebb kétezres csúcs magasodott fölénk, mint az elmúlt napokban. Azért azt hozzá kell tenni, hogy Ausztriában nincs olyan, hogy “sík” terep. Vagy fölfelé, vagy lefelé mész. Ezért a “könnyű” napokon is vannak nehéz emelkedők, csak éppen nem annyi. 🙂

DSCF2129

Még a távunk elején jártunk, mikor egy kisebb csoportba botlottunk: nyugdíjas-korú mamik hajtották szorgosan biciklijüket. Mikor először elhaladtunk mellettük, nem gondoltam, hogy ők lesznek a napi “hajcsárok” …Folyton a sarkunkban voltak… Tegnap 1 papi, ma pedig 3 mami tett próbára minket (vagyis inkább csak engem 🙂 ). Az utolsó pihenőnknél volt alkalmam egy kicsit jobban megvizslatni a járgányukat. Addig még azzal nyugtattam magam, hogy azért haladnak ilyen gyorsan, mert a biciklijükön van egy kis rakéta, amit menet közben begyújtanak… De semmi. Tényleg semmi! Szóval, egyszerűen csak le a kalappal előttük 🙂

tumblr_mdb34uLl1z1qbdv4lo1_250

Természetesen mára is megvolt a kellő mennyiségű eltévedés (anyázással megspékelve), így lett a tervezett 50km-ből 61km. De mi ezen már meg sem lepődtünk. 🙂 Ennek ellenére szerencsére korán célba érkeztünk.

Villach egy elég nagy város Ausztria déli részén: nem is különösen szép, de nem is csúnya. A szobánk tiszta volt és teljesen felszerelt (leszámítva a kép nélküli TV-t). Ráadásképpen az ablakunk egy hatalmas templomra nézett, így félóránként “megörvendeztettek minket” egy kis harangjátékkal…

Fürdés és ruhamosás után nekiláttunk megenni az összes tartalékunk. Ilyen túrákon az ember nem finnyás: eszik, ahogy tud. Kézzel-lábbal. Földön… 🙂

DSCF2165

Mivel internet nem volt, lementünk keresni egy helyet, ahonnan leadhattuk a napi jelentést a családnak: “minden rendben, megérkeztünk!” Találtunk is a közelben egy grillezőt, ami a kiírás szerint Villach legjobbja. Be is ültünk és megkóstoltuk a helyi specialitást. Szó mi szó, habár nincs összehasonlítási alapunk, de tényleg baromi finom volt!!

"Zehnte", azaz 10 kolbász (?) tésztában - Das ist Walter grill

“Zehnte”, azaz 10 kolbász (?) tésztában – Das ist Walter grill

Akkor még sejtelmünk sem volt róla, hogy nem utoljára járunk itt. Hogy a Das ist Walter Grill ennél fontosabb szerepet fog beölteni utunk során… (De erről majd a kellő időben 🙂 )

Este a szobánkban rettentő hőség volt… Hiába volt a két hatalmas, kitárt ablak, a levegő moccanni sem akart… Csak feküdtünk az ágyunkban és bámultuk a tévé fekete képernyőjét. És izzadtunk. Fekve.

11898663_1087547247922382_7611700736690115961_n

Alkonyatkor úgy döntöttünk, az aszalódás helyett lemegyünk megnézni a belvárost. Megnéztük a lámpafényes Drávát,a város sétálóutcáját, láttunk fényes kirakatokat és bujkálva trafizó rendőröket… Sokáig azonban nem andaloghattunk, mert rá kellett pihennünk a másnapra, ugyanis az igen keménynek ígérkezett…

Ugrás a következő napra!

 

DSCF2195

További képek lent a galériában és itt egy rövid kis video a nap 1-1 pillanatáról 🙂 :

Napi szinttérkép:

Sachsenburg-Villach

Sachsenburg-Villach szinttérkép